Wacom

Amúgy egy ideje már megérkezett a Susnyás-nyereményem második fele, a Wacom tábla. Azért nem írtam ezt meg eddíg, mert vártam rá, hogy majd rajzoljak vele valami jót, de ez még nem jött össze. Azér legalább megmutatom:

köszi, designertechniques!

Portfolio

Na végre, hálistennek készen lettem a portfóliómmal, de nem tudom ide felrakni, úgyhogy felrakom máshová. Pontosabban ide. (a lap alján be kell írni a kirajzolt betûket és akkor kezdi el tölteni)

Angolul van benne a szöveg, de azért indítok gyorsan egy szavazást, mert mostmár lehet. Az tehát ugyebár a kérdés, hogy meylik autó a legtutibb, amit így, a portfóliót átnézegetve mindenki könnyûszerrel megválaszolhat, mérlegelve a dolgokat alaposan.

Ja és most a régebbi dolgokat is átcsináltam hozzá kicsit, szóval aki minden eddígi dolgomat látta, annak is érdemes megnéznie!

Accoris új képek

Csinálgatom a portfóliómat megállíthatatlanul. Kellett hozzá renderelnem új képeket az Accoris nevű régebbi autómról, úgyhogy meg is csináltam szépen fekete-pirosban, hogy illeszkedjen a márka arculathoz a már látott csoportképeken, amiről eszembe meg jutott (egyrészt hogy majd megint beírom a cimkék közé, hogy Nine Inch Nails, másrészt meg), hogy ki kéne próbálni kicsit rajzfilmesebben is. Úgyhogy rendereltem rólla ilyen szinszitis dolgokat:

Session Fhifhies

Hétfőn volt egy Session Fhifhies koncet, ahova én hivatalos voltam, úgyhogy VIP vendégként el is mentem jól. A Session Fhifhies ugyebár a Szekszujel FhiFhies banda bí prodzsektje, improvizálásra optimalizált felállásban. Így néznek ki:

ZIL 2906-1

Ha az ember kitalál valami újat, amirôl még soha nem hallott senki, akkor két lehetôség van: vagy van valami óriási hibája, ami miatt lehetetlen a mûkdése a gyakorlatban, vagy pedig valaki már kitalálta korábban.

Az elsô esetre példa a WildChatbe kitalált csetelôs-egymásnak üzenôs rendszer, amilyen már van, be kell ragasztani a hátsó ablkaba és akkor lehet vele kommunikálni.

A Susnyás is hasonlóképpen járt, a napokban láttam ugyanis a belsôségen, hogy létezik egy jármû, ami ugyanolyan forgó, csavaros rudakon megy, mint az én holdjáróm. A jármû természetesen orosz és biztos valami hadi célra lett kifejlesztve, mert a videó tanulsága szerint mindenen átmegy:

Motor of Mark All Stars

Eheti heppem a portfólió készítés.

Ennek jegyében már rajzolgattam, tervezgettem, próbálgattam, irosgattam, meg minden. Most például összeraktam 3d-ben az eddíg elkészített autóimat (persze csak a jobbakat), aztán eléjük raktam a brendnyú Motor of Mark logót és rendereltem belőllük egy csoportképet.

Ha valakinek van kedve, kommentelje meg, hogy szerinte melyik a jobb a 3 variáció közül.

Szirkamese

Az egyik világsztár testvéremrôl a drága jó édesanyánk írt egy mesét és megkért, hogy illusztráljam. Ez még régen volt és sokáig nem csináltam meg, de a múlt héten elkezdtem tervezgetni a fôszereplô figurát, Szirkát.
rajzoltam sok kommerszgagyit:

aztán kezdett kialakulni a dolog:

miután már meg volt, hogy milyen legyen az arca, elkezdtem a testét formálgatni, de elsôre elég Humpty Dumpty lett:

De aztán meg már nem:

A történetben pedig van egy rész, ahol Szirka éppen avokádó. Ezt a jeles pillanatot én semhagyhattam ki, megörökítettem hát:

Ilf-Petrov - Aranyborjú

Noha Osztap kétségkívül az egész fülke figyelmének központja volt, s csak úgy dôlt belôlle a szó, s bár az útitrásak a legrendesebben viselkedtek vele, mégis más volt ez, mint a Balaganov-féle istenítés, a Panyikovszkij-féle gyáva alázatosság, vagy akár a Kozlevics-féle oda-adó szeretet. A diákokon érezhetô volt a nézőközönség fölénye a konferansziéval. A nézô meghallgatja a frakkos polgártársat, néha nevet, lomhán megtapsolja, végül azonban hazamegy, és nem törôdik többé a konferansziéval, aki elôadás után betér a színészklubba, szomoran ül vagdalthús-adagja mellett, és arról panaszkodik szakszervezeti kollégájának, az operettkomikusnak, hogy a közönség nem érti, a kormány pedig nem becsüli meg. A komikus vodkát iszik és ugyancsak meg nem értésrôl panaszkodik. De hát hogyan is érthetnék meg? A tréfák ócskák, a fogások elavultak, az újratanulástól meg már lekéstek. Azt hisszük, mindez világos!

Pont, mint az elôbb: ez is idézet, ez is nagyon keserû, ez is könyv. Mondjuk ennek gondolom az a mentsége a keserûségre és a kudarcra, hogy az orosz dolgokat szeretné így jellemezni, dehát kérem!

Itt lehet elolvasni.

Salman Ruhdie - Az éjfél gyermekei

Éjfél, vagy éjfél körül. A vasúti sínek felôl, összecsukott (és sértetlen) ernyôvel a hóna alatt, egy férfi közeledik az ablakom felé, torpan meg, guggol le és kezd el kakálni. Aztán meglátja sziluettem a világos ablakban, de ahelyett, hogy zokon venné illetéktelen jelenlétem, megszólít:
- Ide süssön! - és kipréseli magából a világ leghosszabb hurkáját. - Tizanöt hüvelyk! - kiáltja büszkén. - Maga milyen hosszút bír csinálni? - Hajdan, mikor még több energiám volt, bizonyára szívesen elmondtam volna az élettörténetét; az idôpont meg az ernyô elegendô támpont lett volna ahhoz, hogy ôt is beleszôjem az életembe, és semmi kétség az iránt, hogy végezetül bebizonyítottam volna, ez az ember is nélkülözhetetlen az én életem és sötét korom megértéséhez; de most már szét vagyok zilálva, le vagyok kapcsolva a tápfeszültségrôl, már csak néhány sírfeliratra telik tôlem. Így hát odaintek cupán a kakálóbajnoknak, és ennyit szólok: - Héthüvelykeset, ha jó napom van - és elfelejtem az egészet.

ehhez a szöveghez kéne idézôjel, de nem rakok, mert akkor már máshogy fog neki az ember, hogy elolvassa, ha látja, hogy idézet, fogjon csak neki midnenki úgy, mintha én írtam volna, aztán lepôdjön meg nagyon, amikor ezt elolvassa és szembesül azzal, hogy bizony ez egy idézet volt a fenti könyvbôl. Eddíg még nem volt ezen blog hasábjain könyvajánló, de most van.
Mert ez egy nagyon jó könyv.
Nagyon keserû szájízt hagy maga után, a fôhôs tulajdonképpen boldogságot nélkülözô életrajza, de a hangneme, a megfoglamazésa, a hasonlatai, mind annyira kifinomultak, hogy élvezetté teszi a szenvedés megtapasztalását. Kicsit hosszabb talán a könyv a kelleténél, de ha egyhuzamban sokat olvas az ember, akkor pont idélis az oldalszám is.

AZ ÉJFÉL GYERMEKEI -
RUSHDIE, SALMAN

Eredeti ár: 3980 Ft
Megjelent az ULPIUS-HÁZ KÖNYVKIADÓ ÉS SZOLG. KFT gondozásában.
Oldalak száma: 528
Borító: KÖTVE
ISBN: 9789637253171
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2005
Fordító: FALVAY MIHÁLY

de a képen nem ennek a kiadásnak a borítója látható, az nem ilyen szép.

a BMW út hátulja

a BMW hátuljával nem foglalkoztam annyit, mint az elejével. Viszotn sokkal többet rajzoltam rólla, mint amit ide felrakok, csak nagyon sok lett a rossz. Ezek se túl jók, dehát ez van. Van például ez a türözött:

A kipufogók próbálnak utalni a BMW emblémára, ami pedig a csomagtartó kilincse jelen esetben, persze csak félbevágva. De fura.

a BMW út kereke

Ennek az autónak kivételesen a felnijét is sokáig tervezgettem, nem nagyon különbzönek, úgyhogy nehéz megítélni, hogy melyik a jobb közülük, szerintem nekem sem sikerült.

De azér két felnit ki is színeztem szépen. Az elsô viszont ferde kerekú lett. De fura.

a BMW út eleje

A multkori BMW rajz annyira megtetszett, hogy azt gondoltam, jól ki is színezem majd pitt krétával. El is kezdtem, jól is ment, de mire a motorházig jutottam, már nem tetszett egyáltalán, úgyhogy jól abba is hagytam:

Inkább rajzoltam másikat:

Kicsit még átvariáltam a kocsi elejét, felraktam középre egy régi BMW-s hûtômaszkot, mert megtetszett azon a BMW-n, amit Tihanyban rajzoltam:

Aztán akartam belôlle rajzolni jót, de nem sikerült:

Aztán lett egy egész jó is, ezt szineztem ki késôbb, de hamarabb raktam fel. De fura.

a BMW út vége -:-EDIT-:-

Sokan hiszik, hogy a szamuráj, azaz a kard útja, eltér a Zen útjától. Ám ez hamis feltételezés. A lényeg ugyanis nem az útban van, hanem az embeben, aki rajta jár.

Vagy legalábbis valami hasonló volt a Hagakurében, úgyhogy gondolom a BMW útját is ugyanígy lehet járni. Viszont ennek a BMW útnak van vége is, mert befejeztem. Itt vannak a végleges rajzok, nemsokára felrakom a korábbi vázlatokat is.

Edit: Mondta Olivér, hogy a lila nem jó, úgyhogy lemásoltam a rajzot még egyszer, vettem szürkéskék filcet és pitt krétát, aztán kiszíneztem megint:

BMW tovább

Egyik Tihanyban készült BMW-s rajzom sem volt túl jó szerkezeti szempontból, márpedig én most végre akarok rajzolni egy perspektivikusan is stimmelő autót. Szóval próbálkoztam. Elsőre a kerekeket vékonyabbra rajzoltam a szükségesnél, de persze ezt csak utólag vettem észre. Közbe meg a hűtőmaszkot is túl felülre rajzoltam, úgyhogy lent maradt egy üres terület, amit hülyeségekkel tölöttem ki.

Másodjára meg felülről akartam rajzolni a dolgokat, hogy végre látszódjon a tető. Itt meg nem hajlik be eléggé a kocsi orra, vagyis többet látunk belőlle, mint kéne... utólag már mindenki lehet okos...

Harmadjára már tetszettek is a dolgok (majd később veszem észre a hibákat), csak az első kerék ellipszisét kéne még párszor átrajzolni, hogy ne legyen ilyen hepehupás. Itt még az F1-es dínó orr íve is egész jó lett. Van viszont valami, ami csak ezen a rajzon van rajta, még pedig az autó oldalán, a kerekek mellett lévő pici rácsocskák, amiken keresztül jól tudna majd szellőzni a durván igénybe vett féktárcsa. (Ha lenne, de csak lenne, mert még nem az*)


*zsolti a béka