A Puskin mozi megkérte a sulinkat, hogy készítsünk el pár tervet olyan kis filmecskékre, amelyeket a vetítéseik előtt játszhatnak majd le, azokkal egyértelműsítvén a nézőkben, hogy pontosan hova is ültek be.
Nagyjából egyből eszembejutott egy figura, aki régies ruhákba öltözött, orosz, írással foglalkozik, a feje viszont egy moziterem. Bár a rajza sem sikerült egyből a legjobbra, de inkább egy tökös sztorit kellett volna kitalálnom hozzá, hogy működjön vele a film.
Elsőre szimplán csak az Astorián ugratta volna a lovát. Második nekifutásra már volt egy kis haverja is, a vetítő fejű katona, aki az otthonában kereste volna fel. Harmadjára jutott csak eszembe a leginkább épkézláb megfejtés. Szóval végül a mozitermet egy barokk-korabeli hölgy kapta meg, aki egy zenés-táncos bál közepén vár kedvesére a holdfényes balkonon. A történet poénját nem lövöm le, majd a kész filmből kiderül!
1 megjegyzés:
ezek igazán menők
Megjegyzés küldése