2007. március 7., szerda

k**ki


Nekem van jó sok a rajzórám, ami elég örömteli dolog alapjában véve, az csak a baj, hogy általában nem sikerül úgy a rajzom, ahogy kéne neki és csak szendvedés az egész. Ritka az olyan alkalom, amikor igazán élvezem a dolgot (főleg mióta szenezünk) de most volt egy ilyen kivételesen felhőtlen rajzóránk, amikor krokiztunk, ami azt jelneti, hogy egy rajzra olyna 7-10 percünk volt és az eszköz nem volt megkötve. Én a szülinapomra kapott Copic filctollakkal próbáltam megragadni a látványt és szerintem jó választás is volt:


na az még a helyzet, hogy a krokit magát szeretem, de a megnevezését (kroki) gyűlölöm. Ha valaki tud neki job nevet, az kommentelje meg, plíz! (úgyse kommenteli meg senki) (nade pont ezért, csak hogy ellentmondjatok nekem, mostmár mindenki kommentelni fog) (nade pont ezért, mert látjátok, hogy igazából tudom, hogy ezzel kommentelésre sarkallak titeket, ezért nem fogtok írni) (vagy mégsem?)