Tihany.BMW

Tihanyban látvány után kellett rajzolnunk, de én ott is rajzoltam autókat, amiket ugyebár nem láttam, csak kitaláltam. Szerencsére tolerálták a tanáraink, mert volt köztük egy formatarvező. Természetesen az itthon megkezdett BMW-t folytattam ott is, és mivel még nem voltam biztos a formájában, vázlatolgatásal kezdtem:


Aztán amikor kitaláltam, hogy az elején a két nagy BMW-hűtőmaszk mellé társuljon kívülre egy kisebb, és így legyen a hűtőmaszkok sötét formái között olyan kapcsolat, mitn a BMW emblémában a kék foltok között, akkor már rajzoltam rólla egy szineset is. Először akvarell ceruzával csináltam meg a nagy árnyalatokat, aztán kölcsön kértem egy társamtól a pitt kréta készletét és a motorházat már azzal szineztem ki.

Mivel a pitt kréta nagyon jó eszköznek tűnt, másodjára is kikölcsönöztem a készletet. Azt hiszem fogok is venni magamnak egy pár színt ebből a dologból, mert sokkal kezelhetőbb, mint a pasztell és ugyanolyan szép, folyamatos és finom gradienteket lehet vele csinálni.

Aztán hazafelé a vonaton firkálgattam és rajzoltam még egy képet erről az autóról, kicsit sportosabbra alakítva, de az nem lett jó:

A történethez hozzátartozik még, hogy a tihanyi strandon láttam egy szép régi BMW-t, amit el is kezdtem lerajzolni, de közben a tulajdonosa végzett a vízben és el akart volna a kocsijával menni. Viszont a rajzom annyira megtetszett neki, még félkész állapotban, hogy azt mondta, nem megy el, amíg be nem fejezem. Az autónak így csak az egyik felét tudtam szépen, részletesen megrajzolni, a másik felére már nem jutott időm, mert nem akartam a kopasz tulajt sokáig ott marasztalni. Aztán mikor beszkenneltem, a kész felét letükröztem, úgyhogy úgy néz ki, mintha befejezett lenne a rajz. Muhaha

Aztán a szervezôtanár azt mondta rá, hogy ezeket otthon is megrajzolhattam volna, nem kellett volna eljönni Tihanyba.

Tihany.akvarell

Tihanyban alapvetôen akvarelleznünk kellett volna.

Elsô nap este láttunk az utcán egy nagyon szép, régi Fiatot, szóval azt gondoltam, hogy másnap megkeresem és szépen lefestem. Persze másnap sehol nem leltem, még akkor sem, mikor egész Tihanyt bejártam miatta. úgyhogy, amikor már nagyon elfáradtam, egy építkezéshez értem, úgyhogy lefestettem azt.
Aztán a szervezôtanár azt mondta rá, hogy látja, hogy poénkodni akartam ezzel, hogy ilyen ronda dolgokat festettem le egy ilyen gyönyörű háttér elôtt, de ahhoz, hogy jól kijöjjön a poén, piszkosul jól meg kellett volna csinálni.

Sokat voltunk a strandon, mert ott lehetett fürödni és nekem nagyon megtetszettek ott a bólyák, mert szép pirosak voltak. Úgyhogy gondoltam festek rólluk is egy képet.
Aztán a szervezôtanár azt mondta rá, hogy ennyire szörnyû kompozíciót még életében nem látott, se elôtér, se háttér, ezek alapvetô dógok, megkéne tanulni.

Utolsó napra kitalálta a szervezô tanár, hogy aznap nem rajzolnuk, hanem délután egykor megnézünk egy kiállítást, amit már mindenki látott minimum 3szor, aztán meg közösen elmegyünk a strandra. Az a nap volt talán a legtermékenyebb, aznap kettôt is festettem, és azon a napon értünk vissza legkésôbb a szállásunkra (este hétkor, mert eszünk ágában sem volt a közös porgramokon részt venni). Ez a nap elsô képe: még a reggeli zivatarok felhôi az égen terpeszkednek, be árnyékolva a vizet. Egyébként a hattyú nem volt ott.
Aztán a szervezôtanár azt mondta rá, hogy a kép egyik fele egész szép lenne, de ezt a hattyút nem lett volna szabad felrajzolni, meg ezeket a kis pálcika figurákat is felejtsem el, vagy rajzoljam meg őket szépen, szinesben, vagy sehogy.

A nap második képe pedig ez az árbóc erdô. A Tihanyi Hajózási Egylet klubjában volt ez a sok szép hajó, ami nagyon megtetszett, de csak a tagok mehettek be a kikötôbe, úgyhogy kénytelen voltam a kerítésen kívülrôl lefesteni a látványt, márpedig a kerítés fölött elég kevés látszott.
Aztán a szervezôtanár azt mondta rá, hogy ez talán még szörnyûbb kompzíció (majdnem óverkill) ez a sok vízszintes vonalként feldobált árbóc, meg a hajók hiánya teljesen elrontja ezt az egyébként szép látványt, de persze érti ô a poént, csak keresni kellett volna egy jobb szöget, ahonna eltakarják egymást az árbócok.

Aztán a szervezôtanár azt mondta egy másik embernek a rajzaira, hogy szépek, csak a konpozíciójuk egy önmegsemmisítô gépezet, egy ÓVERKILL!

Tihany.copic

Tihanyban Copic filctollaim sem pihentek, mivel teljesen szabadjára voltunk eresztve, eszközeinket is magunk válogattuk meg, senki nem szólt be a választásom miatt.

Elôször lerajzoltam egy kis part szakaszt, de elég zavaros lett, azt mondta rá a ránk felügyelô tanár, hogy színben fogjam kicsit vissza meg kevesebb és halványabb szinekkel próbáljak meg a jövôben dolgozni.

Eleget tettem a kérésnek, és csináltam egy ilyet, kékkel, mert az a leghalványabb szinem. Egyébként köd nem volt.

Aztán már bátrabb voltam és nemcsak egy színt, hanem már kettôt is használtam. Ezek a második és a harmadik leghalványabb szineim. Egyébként ez a strand.

Délután meg elmentünk egy rossz koncertre, amiben semmi érdekes nem volt, csak a vonók mozgásának szinkronja. Igazából videoklippet kéne valahogy hasonlóan forgatni, hogy csak a vonók látszanak, de még a rajzra se nagyon volt idôm, hát még klippet forgatni. Egyébként a karmesternek tényleg ilyen nagy volt a segge.

A következô nap meglátogatott minket egy ember, aki egy másik embernek a barátja és ôk beszélgettek éppen, mikor én lerajzoltam ôket, szintén a strandon. Egyébként a vastag fekete dolog az árnyék.

Az utolsó nap utolsó rajza meg egy ilyen fantáziátlan, visszafogott dolog, egy hajó. Egybként H-23079-10.

Tihany.hattyú

Tihanyban vannak hattyúk. Bandákba tömörülnek és a part mentén dzsanáznak fel-alá, lesvén, hol akad számukra alkalmas célpont, hol van rés védelmirendszerünkön, hol támadhatnak meg minket, embereket. Gyilkos roham ez emberiségünk ellen, mely nem ér véget, míg (legalább) az egyik fél végleg ki nem hal. Túlerôben vagyunk ugyan, de ôk elkeserdésükben egyre csak elszántabbak és elszántabbak lesznek: ha elkapnak egy embert, körül fogják, majd ostromolni kezdik torpedóként kilövô nyakukkal, addíg csipkedve balszerencsés prédájukat, míg abból csak csontjai maradnak, a tó fenekére süllyedve.

Rebellis mozgalmuk elismeréseként alkottam meg ezeket a rajzokat, tisztelegvén fenségük elôtt:

TIHANY

Na tegnap este végre hazajöttem Tihanyból, ahol egy alkotótáborban voltam, amit a suli (sali) szervezett. Tihany azért jó, mert van a közelében egy tó (Balaton), amelyikbe lehet fürdeni, meg amit le lehet jól rajzolni. Sajnos voltunk oly' bohók, hogy nem akadályoztuk meg, hogy a tábor-társaink ne menjenek ki éjszakánként megveretni és megerôszakoltatni magukat a kocsmába - így eljátszottuk utolsó esélyünket: soha többé nem lesz alkotótábor Tihanyban!

Az efféle hülyeségek ellenére én jól szórakoztam és rajzoltam jó sokat (magamhoz mérten), úgyhogy ezeket most jól felrakom, részletekben.