Hazafelé vettem az irányt ezután, de megint láttam egy szép helyet, úgyhogy gondoltam, na most majd ki köszörülöm a csorbát, festek egy lélegzet elállítót. Miután már nyilvánvaló volt, hogy ezt is szörnyen elrontottam, nem jutott eszembe jobb megoldás, mint hogy ûrhajókkal próbáljam meg menteni a képet.
Botrányosan végzôdött kalandom után egy napot kihagytam, csak aztán veselkedtem neki megint az ecsetnek. Azt gondoltam, biztos csak a nagy terekkel van problémám, megpróbálok lefesteni valami kisebbet. Elkezdtem egy szöllő levelet, még egészen tetszett is. Nem maradhatott egyedül a papíron, festettem mellé még egyet. Aztán még egy párat, de azok se maradhattak egyedül, én meg már szönryen éhes voltam (már vagy 3 órája festettem) úgyhogy a többi apró kis levélkét és ágacskát nem volt erôm felfesteni, csak elrontani a képet:
Láttam, hogy a festés most nem megy, gondoltam akkor filctollakkal próbálkozom, majd a strandon krokizok jókat, ahogy azt a többiektôl láttam Tihanyban. Itt is várakozáson alul teljesítettem, a tűrhetőekből pakoltam itt össze egy képet:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése