Ludas

Elkezdődött az egyetem, úgyhogy ritkább a poszt is. Az első kurzusnak vége, ezen egy ismert meséhez terveztünk karaktereket, meg háttereket. A főhősnek például jóféle, magyaros parasztházat:

Az ő ellenségének meg egy jó magas, kastély-szerű valamit, amit igazából valami régi fa templom mintájára csináltam:

Bár időben előbb csináltam a figurákat, ide szerintem ezek után illik a vázlat meg a firka a főszereplőről, Ludas Matyiról, meg aztán Döbrögiről. A végleges formáját minden vektorosan nyerte el, gépben átrajzolva, azokat majd egyszer később rakom fel, mert nincsenek teljesen készen.

A szádra

Az igazán modern képeket igazából senki nem érti az alkotón kívül. A "rászorulok a szádra"-illusztráció márpedig igazán modern darabnak volt mondható. Ebből az okból kifolyólag újraalkottam annak történéseit, csak ezúttal igyekeztem egy kicsit érthetőbbé tenni.

Célomat el nem értem, de legalább cukkantósabb lett.

Asszony a párnán

Volt egy pár puczér kép nemrégiben, valami olyasmit csináltam megint, csak most ruhában és párnán ülve.Meg színes ceruzákkal kiegészítve.

Rászorulok a szádra

Az Olivér-féle versek illusztrációiból készülő kiállítás még húzódik, úgyhogy kihasználtam az időt arra, hogy alkossak még egyet a témában. Egész pontosan szeptember 12-ére húzódik. Akkor nyílik meg a Café Sol nevű "pazar helyen" (Baross utca 108).

Ezúttal kicsit más stílusú mű született, főleg a Reich Károly által illusztrált Rémusz bácsi meséi kötet hatása alatt. A vers amúgy a következő:


"rászorulok a szádra
rászorulok a szádra"